Igazán ma éreztem először, hogy többen vagyunk otthon. A lányok már belakták az előszobát, a fiúk a kennelben egy elfektetett padokkal körülvett részt kaptak. Onnan figyelik a nagyvilágot, egyenlőre félénken, de ha közeledünk morognak, ha távolodunk előrejönnek "tutulni". Nagyon aranyosak.
Ígértem, hogy beszámolok az etetés sikereiről, hát egyenlőre a tej finomabb biztosan, mert jobbára csak játszanak az étellel. Van bőven teje még mindkét anyukának.
Végre gyakorolhatom az angolt is, több külföldi érdeklődő között egy szlovén hölgy a legkitartóbb. Már 3-4 levélváltás volt közöttünk, Fidó van az érdeklődés középpontjában. Szerencsére ma már kisütött a Nap, tudtam néhány jó fotót is csinálni neki. Feltettem az udvaron a lépcső tetejére, gondoltam onnan úgyse mer lejönni, pont jó hely a félyképezésre. Hát tévedtem. Két lépcsőfokot ugrott le egyszerre. A kép az ugrás előtti pillanatban készült...
